szabot -
A Közös kertünk: Zala projekt második tanulmányútja a Zala Termálvölgye térségbe vezetett 2014. szeptember 29-én. A programokon a partner akciócsoportoktól 20-20 fő, a Zala Termálvölgye Egyesülettől 10 fő vett részt. A tanulmányút célja mintaértékű projektek, fejlesztések bemutatása a Zalai dombság fenntartható hasznosítása szellemében.
Rövid összefoglaló a tanulmányút eseményeiről:
1. helyszín - Turisztikai és Marketing Iroda, Zalaszentgrót, Templom tér
A résztevők megérkezését követően az egyesület elnöke Guitprechtné Molnár Erzsébet mondott köszöntőt. A projekthez kapcsolódva bemutatta a Zala Termálvölgye Egyesület vidékfejlesztési stratégiájának vonatkozó részeit, elmondta, hogy a stratégia megvalósításában milyen eredmények születtek.
A projekt partnerek közül elsőként Zalaszentgrót Város Önkormányzata által megvalósított projektrészek bemutatása következett. Baracskai József polgármester ismertette Zalaszentgrót Város Önkormányzatának a „Közös kertünk: Zala” projekt keretében készülő fenntartható kertészeti mintakert beruházás előrehaladását. Elmondta, hogy készül és felszerelésre kerül egy kertészeti-gyümölcsész közösségi mintakert, benne többek között kerítés, kapu, kút, hagyományos gyümölcsös, növényágyak, fűszerkert, pergolák, esőbeálló-szerszámtároló, ágaprító, kerékpár tároló, magasles, üvegház, kerti víztározó tó. A városi mintakert létrehozásának célja a fenntartható természet-közeli gazdálkodás, a kiskerti kultúrák művelésének bemutatása. A korábban gazos, elhanyagolt terület a mintakert funkció kialakításával a nagyközönség számára információhordozóvá válik, értéket közvetít, és nem utolsó sorban közösségi térként funkcionál majd. 50 db „családi parcella” kialakítása fog megtörténni. A célcsoport Zalaszentgrót lakossága, családok, - kiemelten a Katalin lakótelep és a Május 1. utca, valamint a belváros lakokossága, akik közvetlen lakókörnyezetükben nem rendelkeznek művelhető földterülettel. A szemléletformálást 12 nyílt nap szervezésével kívánják biztosítani. A közösségi találkozókon előadások hangzanak el, szakmai tanácsadásra nyílik lehetőség. Az első rendezvényre október 21-én kerül sor. A polgármester elmondta, hogy a város a fejlesztést némi késéssel valósítja meg, beszélt azokról a nehézségekről, melyek hátráltatták a megvalósítás folyamatát.
A polgármester előadását követően Szabó Tibor a Zala Termálvölgye Egyesület munkaszervezet vezetője ismertette a tanulmányút további programját.
2. helyszín - Keszler Birtok, Óhíd
A csoport Óhídra utazott tovább. A Keszler Birtokon, ahol a Zala Termálvölgye Egyesület által támogatott első hagyományos gyümölcsös került kialakításra, Keszler Viktor fogadta a résztvevőket. A szőlőhegyi birtokon „Hagyományos gyümölcsös telepítése, a műveléshez szükséges eszközök beszerzésével, vagyon- és vadvédelemmel” című LEADER fejlesztés keretében csonthéjas fajok (kajszi, szilva, meggy fajták) telepítése, kerítés építése, műveléstechnológiai eszközök beszerzése történt meg 2013-ban. A friss gyümölcstermés és a feldolgozott termékek iránt is igény mutatkozik a lakosság részéről. Az ültetvény szakszerű ápolás mellett jövő évtől termőre fordul. A résztvevők hallhattak a gyümölcsfa fajták kiválasztásának tudatos tervezéséről, a telepítés körülményeiről, a koronaalakító metszés mikéntjéről. A szakmai tapasztalatcsere a résztvevők aktivitásának köszönhetően hatékonynak bizonyult.
3. helyszín - Egyetemi Pincészet, Cserszegtomaj
11 órakor utazott tovább a csoport Cserszegtomajra. A következő projektpartner a Georgikon Tanüzem Kft., akinek képviseletében a telep vezetője Horváth Norbert elmondta, hogy fő tevékenységként a Veszprémi Egyetem Georgikon Karán folyó agrár-felsőoktatáshoz kapcsolódó gyakorlati oktatás hátterét biztosítják a cserszegtomaji egyetemi pincészet területén. Elmondta, hogy a terület az 1700-as évek végén került gróf Festetics György tulajdonába, s vált így a Georgikon, Európa első felsőfokú mezőgazdasági tanintézményének részévé. Funkciója már akkor is elsősorban az volt, hogy szőlő- és gyümölcstelepként működjön, és így egyrészt kiszolgálja az itt folyó képzést, másrészt a környékbeli gazdák számára váljon elérhetővé a fajtagyűjteménye. A teljes telep 8,2 hektáron terül el, ebből hetet borít szőlő, ezentúl van egy kisebb erdő is, és számolni kell a működéshez szükséges termelésből kivont területekkel, az utakkal, épületekkel. A területen korábban megtalálható gyümölcsfajta-gyűjtemények, mint az őszibarack, a szilva, a mandula, a füge vagy a citrom, mára eltűntek, és kizárólagosan a szőlő maradt meg. Ma 450, a Magyarországi Nemzeti Génbank hálózatába regisztrált szőlőfajta található meg itt 100 további, még nem regisztrált szőlőgenotípus kíséretében. A területen három épületegyüttes található. A legrégebbi nádfedeles pincét többször is átépítették, jelenlegi formája leginkább a 20. század elején alakult ki. Annak idején azt a célt szolgálta, hogy az egyszerűbb borászati műveleteket itt mutathassák be a diákoknak, ezen túl azonban értékesítésre is készítettek itt bort a szőlőtelep terméséből. A borturisztikai támogatásból felújított Bormustra-házat korábban Vincellér-háznak nevezeték, egyszerűen abból következően, hogy mindig itt laktak a telep vezető borászai. Annak idején ebben az épületben élt az egyik legismertebb hazai szőlőnemesítő, dr. Bakonyi Károly édesapja és családja is, akit az 1900-as évek elején még a Festetics család alkalmazott a birtok vincellérének. Később, a II. világháborút követően ide tértek vissza gyermekei, édesanyjuk ennek emlékére ültetett diófája a mai napig megtalálható Cserszegtomajon. Bakonyi Károly is itt élt az ’50-es évekig, majd ezt követően szolgálati lakásként működött tovább az épület. A ’80-as években a felét már kutatói szobává alakították, és jó klimatikus viszonyoknak örvendő pincéje is ismét hordóknak adhatott otthont.
A történeti ismertető után a csoport résztvevői megtekintették a „Közös kertünk: Zala” projekt részeként kialakításra került szőlőművelési mintakertet. Megnézték a kitáblázott, egyes fenntartható agrotechnikákat alkalmazó szőlősorokat. A projekt részeként a közel 130 m2 hasznos alapterületű gazdasági épület felújítása a helyszínen látható volt, az épület a jövőben munkateret, kiszolgáló helyiségeket és előadó tereket biztosít majd a fenntartható szőlőművelés, szaporítás elméleti és gyakorlati bemutatásához. A projekt egyedisége, hogy professzori szakmai támogatással gyűjtötték csokorba a szőlőművelés jövőjét jelentő telepen fellelhető (természetes, környezetkímélő stb.) módszereket. A projekt révén a hazai szakmai palettáról eddig hiányzó szolgáltatással bővült a tanüzem tevékenysége.
A helyszínen került sor Horváth János szakmai előadására „Agroturizmus a gyakorlatban” címmel. Előadásából kiderült, hogy az agroturizmus magyarországi felvirágzását akadályozó szabályozási környezet az elmúlt években pozitívan változott, s ez a tendencia a jövőben is folytatódhat. Fontosnak nevezte a különböző civil szervezetek támogató tevékenységét-e témában. Külön kitért a Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete ezirányú tevékenységére, mely szervezetnek Horváth János elnökségi tagja. Az elmúlt EU programozási időszakban a LEADER helyi akciócsoportokon keresztül turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímen nyújtott agroturisztikai támogatásokat mérföldkőnek nevezte. Az elmúlt években EMVA forrásokkal támogatott agroturisztikai fejlesztésekre példaként saját, Kisgörbő hegyi fejlesztését mutatta be. Az előadása végén egy tipikus agroturisztikai termék, a pálinka előállításáról, kínálásáról tartott egy kis bemutatót szintén saját tapasztalatból merítve, hiszen ő a tulajdonosa a térségünkbeli Kisgörbői Pálinkafőzdének.
A cserszegtomaji program ebéddel zárult. Az ebéd elfogyasztására választott balatoni panorámás helyszín mindenki tetszését elnyerte, a felkínált ételek is a birtok szellemi örökségét idézték.
4. helyszín - Laky Demeter Turistaház, Rezi
A csoport ezután Rezibe utazott, ahol Tafota Istvánné várta a tanulmányút résztvevőit a Laky Demeter Turistaháznál. Elmondta, hogy a Rezi Várbarátok Köre Egyesület 2012. május 1-től működteti a turistaházat. A közel háromszáz éves épület plébániaként funkcionált az 1980-as évek elejéig, aztán rossz állapota miatt lakhatatlanná vált. A turisztikai támogatással felújított épület 30 fő befogadására alkalmas, csoportos és egyéni túrázók részére egyaránt kellemes kikapcsolódást és pihenést nyújt. A csoport tagjai az épület megtekintését követően hallhattak az elnök asszonytól a futó LEADER fejlesztésekről is. A „Kerttől az asztalig” projekt keretében közösségi célú fejlesztés valósult meg a volt plébániakertben. Olyan újszerű tan- és bemutatókertet hoztak létre, mely aktív ismeretterjesztő, szemléletformáló tevékenységet vállal a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatban a fiatalok, gazdálkodók és háztartások számára. Pár éve az önkormányzat közfoglalkoztatottaival konyhakerti növények termesztésébe kezdett, így egész évben folyamatos munkalehetőséget biztosít az embereknek. A „Kerttől az asztalig” LEADER projekt keretében elméleti és gyakorlati előadássorozat zajlott, gyümölcsoltó- és betakarító napokat szerveztek. A háztáji kisállattartás bemutatására ólak épültek, palántázáshoz, oltáshoz egy oltókuckó és tároló készült el. A meglévő kútra napelem rendszerrel működtetett csepegtető öntözőberendezést építettek ki, komposzt toalettet szereztek be, kerítést alakítottak ki. Hamarosan elkészül a projekt részeként egy információs füzet az előadásanyagokból, és egy szórólap a megvalósult fenntartható mezőgazdasági mintaprojektről. Az ismertetés után Tafota Istvánné invitálta a résztvevőket a betakarító nap éppen zajló eseményeire. A tanulmányút jó hangulatú eseménnyel zárult, ahol kenyér, kerekrépaleves, káposztáslepény és további helyi termelők által előállított finomságokat kóstolhattak az érdeklődők.
Forrás: Zala Termálvölgye Egyesület
A tanulmányúton készült képek a honlap galériájában tekinthetők meg.
