A projektről

2013-ban öt Zala megyei szervezet LEADER térségek közötti együttműködési pályázatot nyújtott be "Közös kertünk: Zala - Fenntartható táj(újra)használat a Zalai-dombságban" címmel. A Zala megyét területileg fele részben lefedő együttműködésben a Zala Termálvölgye Egyesület, az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület, a Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület, a Georgikon Tanüzem Nonprofit Kft és Zalaszentgrót Város Önkormányzata vesz részt. A projekt megvalósításának tervezett időszaka: 2014. május - 2014. december Ismerje meg honlapunkon (www.zalakert.hu) a projekt tevékenységeit, vegyen részt rendezvényeinken!

A projekt célja

A projekt célja ismeretterjesztő, szemléletformáló tevékenységek megvalósítása, mintaértékű megoldások kidolgozása, bemutatása a Zalai-dombság földterületeinek fenntartható módon történő hasznosítása, újrahasznosítása érdekében.

A projekt indokoltsága

Az együttműködésben részt vevő 3 LEADER akciócsoport területe (1.949,8 km2, 133 település, 92.935 lakos, 48 fő/km2) jellemzően aprófalvas és teljes egészében a Zalai-dombságban helyezkedik el. A változatos domborzati viszonyok, a mozaikos, jellemzően zártkerti tájszerkezet közös jellemzője a térségeknek. Az évtizedekkel ezelőtti időkig helyi lakosok ezreit éltető dombvidék napjainkra közös „probléma halmazzá” változott, amellyel mindhárom HACS kiemelten foglalkozik Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában. A problémakörről, körülményekről röviden: A periférikus, aprófalvas térségek szőlőhegyei, zártkertjei, termőföldjei a népességcsökkenés, a gazdasági struktúraváltás és az életkörülmények változása miatt fokozatosan és egyre gyorsuló ütemben vesztik el jelentőségüket. Több szőlőhegy mára gyakorlatilag megszűnt létezni, a többi pedig – néhány kivételtől eltekintve – ma már csak árnyéka régi önmagának. Ugyanakkor a hegyhátak komoly építészeti, kulturális, gazdasági, természeti értékekkel bírnak még most is. A „hegyi birtok” nemcsak mezőgazdasági tevékenységet jelent az itt élőknek, hanem például külön közösségi életet is (pl. szüret, majális) vagy éppen a falusi vendéglátás alapját. Egyre inkább jellemző a birtokkoncentráció, a laikus illetve nem megfelelő használat (pl. akáccal való beültetés). A térségi földtulajdonosok jelentős része még mindig szabadulna a megörökölt családi birtoktól. A lakosoknak egyre kevésbé van kötődése a földhöz, elvesznek az élelmiszer-előállításhoz kötődő helyi tudások. A dombhátak túlnyomó többsége alapvető infrastrukturális hiányokkal küzd (megközelíthetőség, elektromos energia ellátás, víz és ivóvíz ellátás stb.). A helyieknek sokszor az ismereteik hiányoznak ahhoz, hogy ezek a szőlőhegyek ismét gazdasági értékkel bírjanak. A térségben földet művelők, kiskert tulajdonosok egyre inkább szembesülnek a klímaváltozás, energiaválság hatásaival (pl. szélsőséges időjárás, dráguló üzemanyagok, növényvédőszerek), de felkészületlenek a változásokra, az alkalmazkodásra.

A projekt tevékenységei

A projekt keretében hamarosan elkészül és közzétételre kerül több tematikus kiadvány (Csalogató dombhát, Hegyháti megoldások, Fenntartható földhasználati ötlettár). Az érdeklődők 3 zalai tanulmányúton is részt vehetnek 2014. augusztus-szeptemberben. További információ Zalaszentgrót városközpontjában 2014. év során megépül és megkezdi működését egy fenntartható kertészeti-gyümölcsészeti közösségi mintakert. A bemutatóhelyen a gyakorlatban lesznek megismerhetők a természetközeli konyhakertek, gyógynövény ágyások és gyümölcsösök műveléséhez szükséges – ma még kevésbé elterjedt – technikák. További információ A több hektáron tevékenykedő cserszegtomaji egyetemi borászat területén kerül kialakításra egy szőlőművelési mintakert. Kitáblázásra kerülnek az egyes fenntartható agrotechnikákat alkalmazó szőlősorok, így az érdeklődők vegetációs időszakokban megtekinthetik azokat. Felújításra kerül továbbá egy meglévő gazdasági épület, amely a jövőben munkateret, kiszolgáló helyiségeket és előadó tereket biztosít majd a fenntartható szőlőművelés, szaporítás elméleti és gyakorlati bemutatásához. További információ